Rekord szeptemberi Patch Tuesday és bekapcsolt Windows 11 memóriavédelem: heti IT-összefoglaló

A Microsoft a szeptemberi Patch Tuesday keretében minden korábbinál nagyobb csomagot adott ki: a különböző források szerint 966–974 sebezhetőséget javítottak egyetlen körben, ezek között két, már aktívan kihasznált zero-day hibával. A javítások a Windows alrendszereit, az Office-t és az Azure-hoz kapcsolódó szerveroldali komponenseket is érintik, vagyis gyakorlatilag a teljes Microsoft-ökoszisztémára kiterjednek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Windows és a Windows Server rendszereket üzemeltető vállalkozásoknak érdemes minél előbb telepíteniük a frissítéseket, hiszen az aktívan kihasznált hibák komoly kockázatot jelentenek mind az otthoni, mind a vállalati környezetekben. A biztonsági szakértők egyöntetűen a mielőbbi telepítést javasolják, különösen azoknál a rendszereknél, amelyek internet felől is elérhető szolgáltatásokat futtatnak.

A frissítéscsomag mérete jól mutatja, hogy a szoftverbiztonság karbantartása – legyen szó akár az operációs rendszerről, akár az irodai alkalmazásokról – folyamatos, tervezhető feladat, amihez érdemes hivatalos, támogatott licencekkel rendelkezni, hogy a frissítések zökkenőmentesen, hivatalos csatornán érkezzenek.

A Prohardver beszámolója szerint a Microsoft október 13-i frissítésétől kezdve alapértelmezetten bekapcsolja a Memory Integrity (más néven Hypervisor-protected Code Integrity, HVCI) funkciót a Windows 11 rendszereken. A funkció processzor-virtualizáció segítségével elkülönített környezetben ellenőrzi, hogy a kernel szintű kód megfelel-e a biztonsági elvárásoknak, ezzel jelentősen megnehezítve a rosszindulatú kódok rendszermag szintű futtatását.

A lépés hátterében az áll, hogy a támadók egyre gyakrabban mesterséges intelligenciával keresik a kihasználható sebezhetőségeket, így a védelmi oldalon is szükség van erősebb, alapból bekapcsolt mechanizmusokra. A váltásnak ugyanakkor ára van: a finomhangoló szoftverek, például az Intel XTU vagy az AMD Ryzen Master, korlátozottan fognak működni, mivel a virtualizáció-alapú védelem blokkolja a hardver közvetlen, alacsony szintű elérését. Az érintett felhasználók a hardveres finomhangolást ezután inkább BIOS-ból tudják majd elvégezni.

A Microsoft a bekapcsolás előtt kompatibilitási ellenőrzést is végez, hogy elkerülje a driver-problémákból eredő összeomlásokat – ez a fokozatos, biztonságtudatos bevezetés jó példa arra, hogy a modern Windows-verziókra való átállás miért éri meg a régebbi, már nem támogatott rendszerekkel szemben.

A BleepingComputer arról számolt be, hogy a Microsoft augusztusi biztonsági frissítései bizonyos Windows Server 2016 rendszereken 0xc0000409 hibakódot okozhatnak, amennyiben az érintett gépeken adott diagnosztikai szolgáltatások engedélyezve vannak. A Microsoft hivatalosan is megerősítette a problémát, és figyelmeztette az üzemeltetőket a lehetséges kompatibilitási nehézségekre.

A hír jó emlékeztető arra, hogy a Windows Server 2016 mára egyre inkább a támogatási életciklusa végéhez közelít, és az ilyen jellegű, frissítés utáni instabilitások gyakoribbá válhatnak a régebbi szerver-verziókon. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szervereiket hosszú távra tervezik, érdemes már most fontolóra venniük az átállást egy újabb, teljes körű támogatással rendelkező verzióra, például a Windows Server 2022 kiadásra.

A Neowin cikke szerint a Microsoft ismét emlékeztette ügyfeleit, hogy a Publisher kiadványszerkesztő alkalmazás támogatása napokon belül véget ér. A program évtizedek óta az Office-család része volt, elsősorban egyszerűbb nyomtatványok, szórólapok és hírlevelek tördelésére használták kisebb irodák és magánfelhasználók.

A támogatás megszűnése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Publisher a jövőben nem kap sem biztonsági, sem funkcionális frissítést, ami hosszú távon biztonsági kockázatot is jelenthet a programot még használó gépeken. Az érintett felhasználóknak érdemes áttekinteniük, hogy a mindennapi kiadványszerkesztési feladataikat mely aktuális Office-megoldás váltja ki legjobban – sok esetben a Word modern elrendezési eszközei vagy a Microsoft 365 előfizetés részeként elérhető alkalmazások is megfelelő alternatívát kínálnak.

A Neowin beszámolója szerint a Microsoft új, automatizált folyamatot vezetett be, amellyel a szervezetek a Copilot segítségével építhetnek és tehetnek közzé saját alkalmazásokat a vállalati ökoszisztémán belül. A cél, hogy az üzleti felhasználók fejlesztői háttértudás nélkül is gyorsan létre tudjanak hozni egyszerűbb, testre szabott alkalmazásokat, amelyeket aztán a szervezeten belül meg is oszthatnak.

A lépés illeszkedik abba a trendbe, amely szerint a Microsoft egyre több AI-alapú, automatizált eszközt épít be a Microsoft 365 Copilot köré, csökkentve ezzel a belépési küszöböt a vállalati alkalmazásfejlesztésben. Ugyanakkor érdemes odafigyelni az így létrejövő alkalmazások jogosultságkezelésére és biztonsági ellenőrzésére is, hiszen a gyors, kód nélküli fejlesztés megnöveli az esélyét annak, hogy nem megfelelően konfigurált hozzáférések kerülnek éles környezetbe.

A BleepingComputer szerint a Google a legutóbbi frissítésben összesen 230 sebezhetőséget javított a Chrome böngészőben, köztük egy olyan zero-day hibát is, amelyet a támadók már aktívan kihasználtak éles támadásokban. Ez idén már a hetedik ilyen, ténylegesen kihasznált Chrome zero-day, ami jól mutatja, hogy a böngészők mennyire a támadások középpontjában állnak.

Mivel a böngésző sokszor az első és legkitettebb belépési pont egy vállalati hálózatba, a rendszeres frissítés mellett érdemes komolyabb, több rétegű védelmi megoldásban is gondolkodni. Egy megbízható, folyamatosan frissülő biztonsági csomag – például az ESET HOME Security Ultimate vagy a Bitdefender Internet Security – kiegészítheti a böngésző saját védelmét, és időben jelezheti, ha egy oldal vagy letöltés gyanús viselkedést mutat.

Az ITBusiness cikke Bjarne Stroustrup, a C++ programozási nyelv megalkotójának figyelmeztetését ismerteti: bár a mesterséges intelligencia segítségével írt kód a kutatások szerint akár 26 százalékkal gyorsíthatja a fejlesztői munkát, ezt a nyereséget könnyen felemésztheti az átvizsgálásra és a hibajavításra fordított többletidő. A cikk szerint az AI által generált kód átlagosan mindössze 56 százalékban felel meg a biztonsági elvárásoknak.

A jelenség különösen releváns azoknak a cégeknek, amelyek szoftverfejlesztésben vagy egyedi rendszerintegrációban is érintettek: az AI-eszközök nem helyettesítik a gondos kódellenőrzést és a biztonsági tesztelést, legfeljebb felgyorsítják az első verzió elkészültét. Aki üzleti kritikus rendszereket üzemeltet, annak érdemes a fejlesztési folyamatba beépített biztonsági ellenőrzésre, valamint a szervezet többi rendszerét védő, megbízható biztonsági szoftverekre is támaszkodnia, hogy az esetleges kódszintű hiányosságok ne okozzanak nagyobb kárt.